Gyógyítás őssejtekkel

Őssejt-transzplantációval gyógyítható megbetegedések

A helyreállító orvoslás (regenerációs medicina) új lehetőségeket jelent saját károsodott, sérült szöveteink, szerveink helyreállítására. Ennek az orvoslásnak alapvető eszköze az őssejtek alkalmazása. Egyelőre legfontosabb, legszélesebb körű alkalmazását a vérképző őssejtek átültetése (csontvelő-transzplantáció) jelenti.
Mind gyermek-, mind felnőttkorban felléphetnek olyan rosszindulatú vérképzőszervi és nyirokszervi betegségek, amelyekben az egyetlen ma ismert gyógyító eljárás az őssejt-transzplantáció. Akut mieloid és akut limfoid leukémiában az őssejt-átültetés ma az első választandó kezelést jelentheti, azonban a döntést mindig a beteg állapotának, a betegség stádiumának és a beavatkozás veszélyeinek gondos mérlegelése előzi meg.
Az őssejt-átültetést súlyos kombinált immunhiány, egyéb végzetes veleszületett genetikai betegségek, valamint veleszületett vagy szerzett autoimmun betegségek esetén is alkalmazhatják.
Az őssejt-átültetés lehetőségei a kutatásokkal egyre bővülnek, ma már klinikai kísérleti fázisban van több új lehetőség és módszer kipróbálása (lásd: Kutatás).

Az őssejt-átültetés feltételei

Őssejt átültetés végezhető saját (autológ), vagy más egyénből, donorból nyert (allogén) őssejtekkel. A transzplantációhoz szükséges szöveti őssejtek nyerhetők a csontvelőből, megfelelő előkezelés után a perifériás vérből, vagy a köldökzsinórvérből. Az allogén transzplantáció egyik altípusa a nem-rokon donor sejtekkel végzett transzplantáció, amikor a donort, aki önként jelentkezett donációra, hazai vagy nemzetközi donor várólistán tartják nyilván. A beteg HLA-típusához keresik a megfelelő donort, majd újbóli beleegyezés, kivizsgálás és részletes immunológiai egyeztetések után kerül sor a transzplantálandó sejtek levételére és beadására. Egyre több új szöveti őssejt-forrást ismerünk meg, ezek gyógyászati alkalmazása azonban még nem megoldott.